24 évesen ismerkedtem meg Rudolf Steiner tanításaival és a waldorf pedagógiával. Rögtön felismertem annak igazságát, hogy ez a találkozás egy életreszóló bevatási úttá fog érlelődni. S bár ez az utazás majdnem harminc éve tart már, én a mai napig laikusnak tartom magam “waldorfiában”- aki ezt a kacskaringós életútat járva egy sajátos, önazonos térképet igyekszik megrajzolni.
Inner voice terapeutaként, pszichoszófusként és fejlesztőpedagógusként a működésem alapja a keresés, a tapasztalati tanulás és a rendszerszintű újraformálódás útjainak felfedezése. Egész életem során mindig azon területek felé gravitálódtam, ahol a meglévő struktúrák már nem szolgálták az ember igaz fejlődését, s ahol szükség volt egy új tudatossági szint, egy élőbb alap és egy hitelesebb keretrendszer felkutatására, világrahozatalára. Olyan embernek tartom magam, aki sajátos módon szeret rákérdezni arra amit mások sokszor “kikövezett, egyetlen valós antropozófikus útként” aposztrofálnak. Megszállot kutatónak tartom magam, aki a tudati lélek korszakában nem retten meg a transzgenerációs trauma sűrű, árnyékos ösvényeit járva attól, hogy felszabadíthassa a kapcsolódás újra és újra kivirágzó, gyógyító erejét.